2010. márc. 7.

Miért fáj ennyire?
miért fáj ennyire, ha nem értik meg az embert? Mikor csak szeretni akar, de hatalmas kőfalakba ütközik. Mindenhol. És már nincs is más, csak kőfalak, kőfalak mindenhol.
Olyan jó lenne sikítani, üvölteni hangosan, hogy felfogja Ő is, hogy belédszerettem, a rohadt életbe!
Hogy ha ez nem szerelem, akkor is olyan jó és ne akard, hogy vége legyen,mikor még el sem kezdődött.




a rohadt életbe, hogy már megint ugyanott vagyok. és már megint hisztizek. a rohadt életbe.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Veled együtt üvölt.
Csendesen, magában.

El tudod fogadni? El tudod fogadni, ha már megváltozott, mert ügye mindenki változik. Ő szerintem képes lesz erre. És Te?

Nem azon múlik, bukik a dolog, hogy mikor jöttök össze, hány évesen. Hanem. Hanem, hogy mennyire szereted őt. Mellesleg nem sok Kis-herceg él a földön.

Ő vár Rád. És szeret. És ragyognak a szemei ha Rólad beszél, még akkor is, ha bújdosnia kell.

Csak is Rajtad, Rajtatok áll, minden.
Minden.
Ezt ne feledd.

Alyr,
A Ében kormányosa